Miért üzleti prioritás a kiberkockázat-menedzsment 2025-ben?
A digitális korszakban a kibertámadások nem csupán IT-problémák – üzleti kockázatok. Egyetlen rendszerleállás, adatszivárgás vagy zsarolóvírus-támadás is milliós károkat okozhat. Ezért a kiberkockázat-menedzsment ma már minden vállalat számára stratégiai kérdés.
Egyedi kockázatok – egyedi védelem
Minden szervezet más. Különböző eszközöket, rendszereket, szolgáltatásokat használnak – így eltérő a támadási felületük és fenyegetettségi profiljuk is.
A hatékony kiberkockázat-menedzsment személyre szabott. A következő nemzetközi keretrendszerek segítenek:
- ISO 27001 – Információbiztonsági irányítási szabvány
- NIST CSF – Amerikai kiberbiztonsági keretrendszer
- GDPR – Adatvédelmi rendelet, különös hangsúllyal az adatvesztés jogi következményeire
Hogyan számszerűsítsük a kiberkockázatot?
„Hogyan lehet mérni valamit, ami ennyire összetett és folyamatosan változik?”
A válasz egy jól bevált képlet:
Kiberkockázat = Valószínűség × Hatás
A kockázatelemzés alaplépései
- Eszközök azonosítása: ügyféladatok, szellemi tulajdon, üzletmenet-folytonosságot biztosító rendszerek
- Fenyegetések és sebezhetőségek feltérképezése: phishing, ransomware, belső visszaélések
- Valószínűség becslése: történeti adatok, threat intelligence, szakértői vélemény
- Hatás becslése: leállás, adatvesztés, bírság, reputációs kár
Kiberkockázati mátrix
Ez a mátrix segít priorizálni a teendőket:
| Alacsony hatás | Közepes hatás | Magas hatás | |
|---|---|---|---|
| Alacsony valószínűség | Elfogadható kockázat | Mérséklendő kockázat | Figyelendő veszély |
| Magas valószínűség | Mérséklendő kockázat | Kritikus kockázat | Azonnali beavatkozás szükséges |
A kiberbiztonság nem projekt, hanem folyamat. A digitális világ folyamatosan változik – és ezzel együtt a fenyegetések is. Ezért a kiberkockázat-menedzsment rendszeres figyelmet és frissítést igényel.
- Átláthatóság
- Tudatosság
- Előrelátás